Noh lassan túl vagyok a mai napon is, bár még sikeresen itt csücsülök a munkahelyemen, és próbálom meggyőzni magam, hogy a sötét és az eső nem jelent semmi rosszat, és nyugodtan kimehetek hazafele venni az irányt.

A dolgaim közül csak pár feladatot nem sikerült megoldanom, legalább a sürgős problémák nagyrésze megvan, bár holnap kezdődik csak a nagyrésze ... el sem tudjátok képzelni milyen az amikor 12 új ember jön egyszerre, mindnek folyamatosan valami baja van és jajj ... node segáz ezt is túléljük

holnap jönnek kötni a telefonunkat, úgyhogy lesz szép internet otthonra a szép új gép mellé.

Amiért tulajdonképp nekifutottam az írásnak kaptam a Vandától egy jót:

Dance in the rain.

Cherish the memories.

Ignore the pain.

Love n learn.

Becuz You only have one life to live.

Amúgy furi ilyen későn itt lenni, olyan nagy csend van és lehet nevetni, zenét hallgatni, senki nem fut és idegeskedik folyamatosan.

Ha már itt tartunk: Bejjus köszi a zenét, bár azóta nem hallgattam meg folyamatosan ez jár a fejemben :D.